A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációinak ne vad pusztaságként adjuk tovább – idézte Áder János Ferenc pápát egy fenntarthatóságról szóló mai konferencián. A korábbi köztársasági elnök az újrahasznosítás fontosságáról, a természeti erőforrások kizsigereléséről és a környezetszennyezés szinte elképzelhetetlen mértékéről is beszélt a fiatal hallgatóságnak.

Fenntartható-e mindaz, amit ma közgazdasági tevékenységnek tekintünk? – tette fel a kérdést Áder János A boldogság közgazdaságtana címmel rendezett konferencián. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán Klíma, víz, fenntarthatóság. Merre tart a világ? címmel tartott előadásában a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felhívta a figyelmet, hogy ma egy év alatt 1,7 Föld erőforrásait használjuk fel. – Nem a természeti tőke kamatait használjuk, hanem már magát a tőkét kezdtük fölélni – mutatott rá, feltéve a kérdést, hogy van-e mindenből, mindenkinek korlátlan mennyiség?

Kitért a lineáris gazdasági modell ismertetésére is: a lehető legrövidebb idő alatt minél több terméket állítsanak elő, miközben a felhasznált energia mennyiségével vagy a keletkező hulladékkal nem törődnek.

Termeld ki, gyártsd le, használd – lehetőleg rövid ideig –, majd dobd el! – foglalta össze ennek lényegét. – Én ezt hívom „dobd el!” kultúrának – magyarázta Áder János. Idézte az ENSZ egyik felmérését, amely szerint a fejlett országokban az általunk vásárolt ruhák és kiegészítők harmadát egyszer vagy egyszer sem (!) vesszük fel. – Úgy vásárolunk, hogy nincs rá szükségünk, egyszer vesszük fel, majd jó esetben leadjuk valamilyen jótékonysági szervezetnek – mutatott rá Áder János, aki szerint ebben óriási szerepe van a médiának, a reklámok hatásának – „csak most, csak neked” –, amely alól bárkinek nagyon nehéz kivonnia magát.

Úszó szemétszigetek

Áder János arról is beszélt, hogy a műanyag előállítása megkétszázszorozódott ötven év alatt. A több száz millió tonnányi műanyag java részét nem hasznosítják újra, szemétként a tengerekbe, óceánokba kerül. Olyan mennyiségben, hogy mára az óceánokon úszó szemétszigetek mérete kiteszi az indiai szubkontinens területét. Mint mondta, a cél az lenne, hogy lehetőleg minél kevesebb terméket dobjunk ki, és állami szinten is próbáljunk meg mindent, amit csak lehet, újrahasznosítani.

– A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációinak ne vad pusztaságként adjuk tovább – idézte Ferenc pápát Áder János. Mint kifejtette, azt pontosan meg tudjuk mondani, hogy Európában vagy a világ egyes országaiban mennyi egy hektár föld ára. De feltette a kérdést: mennyi egy hektár föld értéke? Felhívta a figyelmet, hogy évente tízmillió hektár termőföld megy tönkre a túlhasználat, a helytelen használat, az elsivatagosodás következtében. Az ember erre úgy reagált, hogy ha tönkrement vagy kevésnek bizonyult valahol a termőföld, kivágta mellette az erdőt. De – hívta fel a figyelmet Áder János – mára eljutottunk oda, hogy hiába vágjuk ki az erdőket, elfogyott az erdő is, és mégsem tudjuk sok helyen biztosítani a szükséges termőföldmennyiséget. Hozzátette, ma a Földön évente egy Olaszországnak megfelelő területnyi erdő tűnik el.

Mennyi egy liter víz értéke?

Az elé tett palack vizet felemelve arról is beszélt, hogy pontosan meg lehet mondani, mennyibe kerül egy liter víz. – De mennyi egy liter víz értéke? – tette fel újfent a kérdést Áder János, kitérve rá, hogy a Föld sok országában a használt szennyvíz 90 százaléka kezeletlenül, koszosan kerül vissza az élővizekbe. Mint mondta, a világ kórházi ágyainak felén olyan embert kezelnek, aki a szennyezett vízzel kapcsolatos betegség, fertőzés miatt szorul kezelésre. Rámutatott, hogy a Föld összes vízkészletének csupán 2,5 százaléka édesvíz, s ennek mindössze 0,007 százaléknyi része folyékony és hozzáférhető. Áder János ezt nevezte a hidrológiai James Bond-aránynak.

A 2018-ban Paul Romerrel közösen a közgazdasági Nobel-emlékdíjat elnyerő William Nordhaust idézve Áder János rámutatott: ha a gazdasági tevékenységünk során nem árazzuk be a társadalmi következményeket, az externáliákat, akkor társadalmi szinten fogunk ezért nagy árat fizetni.

A köztársasági elnök az idei nyáron világszerte óriási problémákat okozó és kihívásokat jelentő aszályról is beszélt. Sok más sokkoló példa mellett felhívta a figyelmet, hogy Kínában hetven napot meghaladó hőhullámok voltak, olyan szárazság uralkodott az ország egyes részein, amilyenre azóta nem találni példát, mióta írásos emlékeik vannak.

Szétesés felé haladó világ

Bagdy Gábor, a Fővárosi Közgyűlés KDNP-s képviselője a konferencia és a mögötte álló Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) mozgalom céljaként az emberközpontú társadalom eszméjének hirdetését, képviseletét nevezte meg. – A mai, szinte széteső társadalmunkban, a szétesés felé haladó világunkban egyre nagyobb igény lesz erre a nézőpontra – fogalmazott. Bagdy Gábor kifejtette, hogy

az a ma uralkodó nézet, mely szerint az ember a racionalitás segítségével a Teremtő helyébe léphet, a felvilágosodás korában indult hódító útjára.

Szerinte a fejlett világ mára oda jutott, hogy nemcsak az emberiség, de már az egyes ember is úgy gondolja, hogy uralni képes a világot. – Úgy gondolja, nincs szükség családra, közösségre, társadalomra és a felelős, közös gondolkodásra – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a folyamatos gazdasági növekedés, az életszínvonal emelkedése az utóbbi évtizedekben az individualizmus nagyon erőteljes előretörését hozta. Szerinte azonban most, a háború árnyékában talán megérthetjük, hogy egyedül semmire nem vagyunk képesek, és a teremtett világ védelmét csak együtt tudjuk megvalósítani. Bagdy Gábor reményét fejezte ki, hogy a fiatal generáció lesz az, amely ezt a világot szebbé, jobbá, élhetőbbé teszi.

Baritz Sarolta Laura Domonkos-rendi szerzetes, a KETEG-képzés alapítója a fiatal, a fenntarthatóságot a gyakorlatban bemutató előadóknak és a hallgatóságnak üzenve azt mondta, nagyon sok tettre kész fiatalt lát, olyanokat, akik szépen építik a saját életüket és a környezetüket.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/10/ader-janos-ne-vad-pusztasagkent-adjuk-tovabb-a-foldet